Ha valami bio, akkor az biztosan jó, ezért hajlandóak vagyunk többet is fizetni érte. De mi alapján lehet egy termék bio kozmetikum?
Nem vagyok egy bio mániás, és azzal sem értek egyet, hogy ami bio, natúr, stb., az mindenképpen jó, ami pedig mesterséges, az tuti káros. Az utóbbi években viszont tagathatatlanul nőtt a bio kozmetikumok népszerűsége, az intenzív marketingnek köszönhetően sokan ezekkel a termékekkel azonosítják az egészséges szépségápolást. Egyre több tégelyen láthatjuk a jól csengő megnevezéseket: organikus, bio, öko, natúr, természetes. A gyártók nagy előszeretettel, és elég szabadon használják ezeket a jelzőket, mivel nincs szigorú törvényi szabályozás a címkézésre vonatkozóan. A tájékozódásban a független szervezetek által kiadott ökocímkék lehetnek segítségünkre, melyek garantálják, hogy a termék megfelel a szervezet által kialakított szabályrendszer előírásainak. Ha bio kozmetikumot szeretnénk venni, akkor ezeket a logókat érdemes keresnünk.
A bejegyzésben szerettem volna gyakorlati példán keresztül megmutatni, hogy milyen egy minősített bio termék, ehhez pedig a Garnier öregedésgátló nappali arckrémjét választottam. A Garnier egyébként idén tavasszal egy egész bio termékcsaládot dobott piacra, melyben mindegyik termék rendelkezik EcoCert tanúsítással.
Mit tudunk meg a dobozról?
Ha kozmetikumot vásároltok, akkor az első lépésként mindig olvassátok el figyelmesen a csomagolást. A dobozokról rengeteget információt gyűjthetünk be, bár a marketing blabla kihámozása már nehezebb feladat. Ha valamit nem értetek, vagy gyanúsan csili-vili a megfogalmazás, akkor érdemes jobban utána nézni.
A Garnier arckrémjének doboza elég beszédes, nézzük meg, hogy miket tudhatunk meg ez alapján a termékről.
A bal felső sarokban láthatjuk a COSMOS ORGANIC független tanúsító szervezet EcoCert címkéjét. A szervezet létrehozott egy egységes szabványt, és meghatározta azokat a minimum követelményeket, amik alapján egy terméket bionak lehet nyilvánítani. Vannak más független szervezetek is, akik tanúsítási rendszer hoztak létre, ezért érdemes mindig utána nézni a választott terméken szereplő logónak.
- A termékek címkéire és csomagolására szigorú szabályok vonatkoznak, hogy a vásárlók számára minél részletesebb információt biztosítsanak.
- A gyártás során törekedni kell a hulladék minimalizálására, a biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható csomagolás használatára, a természet egyensúlyának megtartása érdekében. Ezt láthatjuk is a dobozon, eszerint a tégely 25%-ban, a csomagolás pedig 100%-ban újrahasznosított.
- A gyártók nem tesztelhetnek állatokon és nem használhatnak génmódosított (GMO) összetevőket. A második ábra szerint ez a krém vegán, vagyis egyáltalán nem tartalmaz állati eredetű összetevőket.
- Az alapanyagoknak ökológiai termelésből kell származniuk, a krémben használt levendulát Franciaországban, fenntartható biogazdálkodásban termesztik.
A terméket az FSC (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) is tanúsította, a felhasznált kartont környezettudatos keretek között gyártják, az alapanyagot pedig fenntartható forrásból szerzik be.
Fontos megérteni, hogy nem minden természetes eredetű, vagyis natúrkozmetikum bio, de minden bio kozmetikum natúr. A natúrkozmetikum azt jelenti, hogy az adott termék nem tartalmaz mesterséges összetevőket, ásványi olajokat, és bizonyos tartósítószereket. A bio ennél egy kisebb halmaz, eszerint az összetevők meghatározott százalékának ökológiai gazdálkodásból kell származnia. Az EcoCert minősítés megszerzéséhez az összetevők minimum 20%-ának bionak, 95%-nak pedig természetes eredetűnek kell lennie. A Garnier nappali krém összes összetevőinek 25%-a biogazdálkodásból származik, 98%-ban természetes eredetűek, ezzel túl is teljesítik a szabvány előírásait.
Nézzük az összetevőket
Az összetevők elemzéséről ebben a cikkben írtam részletesebben, érdemes elolvasni, mielőtt tovább haladsz:
AJÁNLOTT CIKK: Hogyan válassz kozmetikumot? – Összetevőlisták (INCI) értelmezése
Zöld
Jó hír, hogy az első öt összetevő mellett zöld pötty látható a Krémmánia adatbázisában, ami alacsony EWG kockázatot jelent.
Water/Aqua: Az első a víz, tehát ebből van a legtöbb a termékben.
Dicaprylyl Ether: Emolliens, vagyis hidratáló, bőrpuhító, segít a krém eloszlatásában, felszívódásában.
Caprylic / Capric Triglyceride: Szintén emolliens, kókuszolaj származék, bőrpuhító hatású.
Jojoba olaj: Tökéletes példa arra, hogy nem minden olaj okoz pattanásokat. A jojoba olaj általában minden bőrtípusnak megfelelő, mivel nem tömíti el a pórusokat, és remekül hidratál.
Glyceryl Stearate: Ez egy zsírsav, amit emulgeálószerként használnak, segíti a vizes és az olajos anyagok keveredését.
Az ezek után következnek további hidratáló szerek, valamint van még a krémben aloe vera por, búzavirág kivonat, argán olaj, és természetesen levendula olaj is.
Sárga
Nézzük a sárga pöttyöket, ahogy ebben a bejegyzésben is írtam, ezektől sem kell rögtön megijedni.
Coco-Betaine: Ez egy felületaktív anyag, ami tisztítószerként funkcionál, a krémekben főként a sűrűség szabályozására használják.
Alkoholok: Az alkoholokról lesz külön bejegyzés, de fontos megemlíteni, hogy nem mindegyik alkohol rossz (pl.: Cetearyl Alcohol). Ennek ellenére érdemes odafigyelni arra, hogy a termék milyen alkoholokat tartalmaz, mert erős irritáló, szárító hatásuk lehet. Általában fertőtlenítőszerként, tartósítóként használják őket a kozmetikumokban. Itt például a sima alkohol mellett zöld pötty van (?), de ha rákattintunk, akkor a leírásában olvashatunk a negatív hatásairól. Szerencsére ebben a krémben viszonylag hátul szerepel, tehát kevés van benne.
Potassium Sorbate: Ez egy gyengébb tartósítószer. A bio kozmetikumokban korlátozzák a tartósítószerek használatát, így általában több félét szoktak kombinálni a megfelelő hatás érdekében.
Linalool, Geraniol, Limonene, Citronellol: Ezek mind illatanyagok, melyek bőrirritáló hatásúak lehetnek az arra érzékenyek számára. Még akkor is, ha természetes forrásból származnak! Ha extra érzékeny a bőrötök, akkor érdemes inkább illatmentes termékeket használni.
Piros
Az egyetlen piros pötty a lista végén a parfüm, ami mesterséges illatanyagot jelent. Ez is megérne egy külön bejegyzést, de amit fontos tudni, hogy a parfümök a többi illatanyaggal együtt bőrirritáló, allergizáló hatásúak lehetnek. Van olyan szakember, aki csakis az illatanyag mentes termékek használatát javasolja, én ezzel azért nem teljesen értek egyet. Biznyos bőrtípus vagy bőrprobléma esetén tényleg indokolt lehet elhagyni az illatos kencéket, de alap esetben szerintem nem feltétlenül szükséges. Az a tapasztalatom, hogy ha nem vált ki negatív bőrreakciót a termék, és szeretjük az illatát, akkor nyugodtan használhatjuk. Nekem például a levendula illóolaj sem okoz problémát, de teljesen egyéni, hogy ki mit tolerál, érdemes kísérletezni.
Tapasztalataim
A meleg nyári hónapokban végig ezt az arckrémet használtam, és mivel úgyis a tapasztalatok a legfontosabbak, megosztom veletek az enyémeket.
Csomagolás: A csomagolása nagyon tetszik, tényleg rengeteg információt megtudhatunk róla. A tégely jó minőségű vastag üveg, ami nekem fontos, mert előfordult (többször is), hogy véletlenül leejtettem. Szerencsére kiállta a törés tesztet… 😀
Állag: A krém kicsit sűrűbb, mint amire elsőre számítottam, de gyorsan beszívódik és nem hagy maga után zsíros érzetet. Teszteltem úgy is, hogy nem kentem rá semmilyen sminket, és napközben sem fényesedett ki a bőröm, úgyhogy nagy piros pont!
Illat: Az illata nagyon levendulás, gyógynövényes, elég erős, ezt alátámasztja az összetevőlistán szereplő sokféle illatanyag is. Elsőre kicsit tolakodó lehet, de gyorsan elillan, szóval nem fogsz levendula csokorként illatozni egész nap.
Hatás: Nekem alapvetően tetszik ez a krém, jól hidratál, gyorsan beszívódik, ár-érték arányban abszolút megéri. Smink alá is tökéletes, valamint a többi arcápolási termékkel is jól rétegezhető. Akit nem irritál a levendula, és kipróbálna egy könnyen beszerezhető, bio arckrémet, annak szerintem szuper választás. 🙂
Ti milyen nappali krémet használtok?
xx,
Lara