Fényvédelem 1×1

Letisztítás, hidratálás, fényvédelem. Ez a szentháromság, az alapok alapja, erre építkezünk, így amíg ez a három lépés nincs a helyén, addig semerre sem tudunk haladni. Míg a megfelelő letisztítás és a hidratálás fontossága viszonylag sokaknak egyértelmű, a fényvédelem még mindig homályos terület. Miért kell? Télen is? Bent is? Mennyit kenjek? Kenjem újra? Nézzük meg ezeket a kérdéseket egy kicsit közelebbről.

A napsugárzás hatása a bőrünkre

A bőröregedésért és a bőrrákért felelős környezeti tényezők közül az első helyen szerepel az UV sugárzás. Mit okoz?

Barnás pigmentfoltok
Ráncok
Kollagén lebomlásának fokozódása
Bőr feszességének, rugalmasságának csökkenése
Súlyos esetben bőrrák

A napsugárzás hatására fokozódik a szabadgyökök termelődése, ezek károsítják a bőrsejtek DNS-ét, melyek innentől nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat. Fokozódik a kollagén lebomlása, bőrünk veszít a rugalmasságából, ráncok és pigmentfoltok alakulnak ki. Ráadásul a bőr nem felejt, a minket ért sugárzások az idő előrehaladtával összeadódnak, láthatóvá válnak a fiatalkori szoláriumozás és napozás nyomai.

Pozitív élettani hatások

Érthető módon a bőrápolással foglalkozó cikkek a napsugárzás pozitív hatásait nem szokták emlegetni, viszont az egészségünk megőrzése szempontjából úgy gondolom, hogy fontos beszélni az érem másik oldaláról is. Tehát nézzük, a napfény egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait.

Cirkadiánritmus (biológiai óránk) szabályozása
D-vitamin szintézis
Hangulat és közérzet javulása

A napfény segít a megfelelő cirkadiánritmus, vagyis a biológiai óránk kialakításában, egyensúlyának megtartásában. Minél többet tartózkodunk természetes fényben a nap folyamán, annál több melatonint termel a szervezetünk este, mely hozzájárul a pihentető alváshoz. Az UVB sugarak hatására a szervezetünk D-vitamint szintetizál, ami bizonyítottan gyulladáscsökkentő, segíti a kálcium beépülését csontjainkba, számos betegség ellen véd. A napsugárzás a mentális egészségünkre is pozitívan hat, növeli a szerotonin (boldogsághormon) termelést, csökkenti a depresszió tüneteit, általános közérzetjavító hatása van.

Napozni vagy nem napozni: az itt a kérdés...

A bőrünk szempontjából a válaszom egyértelműen nem. A D-vitamint lehet pótolni táplálékkiegészítőkkel, a GAL K2+D3 vitaminja például kiváló erre a célra, olajban oldott, így garantáltan fel is szívódik. A cirkadiánritmusunkat és a körzérzetünket pedig a természetes fény befolyásolja, nem a közvetlen napsugárzás, így emiatt sem kell túl sokat aggódnunk. Ha ezt képtelen vagy betartani, akkor annyit tudok tanácsolni, hogy max. 15 percet tartózkodj a napon. Ennyi idő alatt kevésbé valószínű, hogy leégsz, de ha világos a bőröd, akkor ez is sok lehet.

Alapfogalmak

SPF

Sun Protecting Factor, vagyis a “napvédő faktor”. Ez a szám azt mutatja meg, hogy mennyire véd a krém az UVB sugarak ellen, tehát mennyi időt maradhatunk a napon leégés nélkül. Labmuffin cikke alapján ez azonban nem ilyen egyszerű, mert a fényvédőket laboratóriumban tesztelik, ahol az UV sugárzás mindig ugyanolyan erősségű. Eszerint úgy néz ki a képlet, hogy egy SPF 15-ös fényvédővel 15x tovább tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mintha nem kennénk magunkra semmit. Tehát 20 perc helyett 5 órát.

A való életben viszont a nap folyamán változik az UVB erőssége, 11:00 és 15:00 között a legerősebb. Az időjárás, és a környezeti tényezők is befolyásolják, a felhők valamennyire blokkolják az UVB-t, míg a hó, a homok vagy a víz felerősítik. Az sem mindegy, hogy egy hófehér, vagy egy kreol bőrű emberről beszélünk. Valóban elmondható, hogy minél magasabb az SPF szám, annál tovább véd a termék a leégéstől, de mint látjuk ennek ideje több tényezőtől függ.

UVB

A közepes hullámhosszú, látható sugárzás, aminek erőssége ingadozik a nap folyamán. A fényvédőkőn feltűntetett SPF szám az UVB-re vonatkozik. Az UVB felel a barnulásért és a leégésért, a bőr felső rétegeiben fejti ki hatását. Segíti a D-vitamin termelődését a bőrben, viszont közvetlenül károsíthatja a DNS-t, mivel fokozza a szabadgyökök termelődését.

UVA

A nagy hullámhosszú, szabad szemmel nem látható sugárzás. Az UVA télen és nyáron ugyan úgy jelen van, a nap folyamán egyenletes az erőssége, és ez adja az UV sugárzás 95%-át. Áthatol a felhőkön, szmogon és az üvegen is, tehát borús időben, és az irodában, vagy kocsiban is ugyan úgy ér minket. Az UVA felelős a bőr öregedéséért és a bőrrák kialakulásáért. A mélyebb rétegekbe hatol, és hosszú távon károsítja a bőrünket. Azért nagyon veszélyes, mert ezt nem látjuk, ezért úgy gondolhatjuk, hogy nem kell védekeznünk ellene. Nem süt a nap, minek kenjek fel fényvédőt?

Az UVA elleni védelmet nem feltétlenül jelölik a termékek csomagolásán, de ha a “széles spektrumú” kifejezést látjuk, akkor a krémünk biztosan véd az UVA ellen is. Gyártótól is függ, hogy milyen formában tünteti fel az UVA védelmet a terméken (ha egyáltalán feltünteti), a PA és a PPD jelzéseket szokták használni.

Fizikai fényvédők

A fényvédőknek két csoportját különböztetjük meg hatóanyagaik alapján: fizikai és kémiai. Egy termék lehet csak fizikia, csak kémiai, de gyakran ezek a hatóanyaok kombináltan jelennek meg. A fizikai fényvédőket onnan a legegyszerűbb felismerni, hogy fő hatóanyaguk a cink-oxid és/vagy a titánium-dioxid.

Előnyei:

Kevésbé okoznak irritációt (amennyiben illat- és alkoholmentesek)
Érzékeny és problémás bőrűek, valamint gyerekek számára is biztonságosak
Szemkörnyékre ezeket ajánlott használni
Normál körülmények között ritkábban kell újrakenni őket

Hátrányai:

Általában fehér réteget hagynak a bőrön
Kevésbé védenek az UVA sugarak ellen (kivéve, ha ezt külön feltünteti a gyártó)
Zsírosabb, sűrűbb állagúak, ezért nehezebben szívódnak be

Kémiai fényvédők

A kémiai fényvédők a bőr mélyebb rétegeiben hatnak, a sugárzás következtében viszont lebomlanak, ezért kell őket gyakrabban újrakenni. Hatóanyagaik közé tartozik például az oxybenzone, octinoxate, octisalate, avobenzone, stb.

Előnyei:

Magasabb UVA védelemet nyújtanak
Tartósabbak
Könnyebb állagúak, jobban beszívódnak
Nem hagynak fehér réteget a bőrön

Hátrányai:

Irritációt okozhatnak az érzékeny bőrűeknél
Szemkörnyékre nem ajánlottak, mert könnyezhet tőle a szemünk

Az utóbbi években felröppentek rémhírek, miszerint a kémiai fényvédők negatívan befolyásolják a hormonháztartásunkat, de egyelőre erről nem születtek meggyőző és elégséges kutatási eredmények. A nem biztonságos hatóanyagokat a felügyelő szervek rögtön betiltják, így nyugodtan használhatjuk ezeket a fényvédőket.

Mennyit kenjünk?

Az általános ajánlás szerint az arcunkra 1,2 grammot, vagyis kb. egy negyed teáskanálnyit kell felvinnünk. Ezzel a mennyiséggel tesztelik a fényvédőket a laboratóriumokban is, tehát ez alapján állapítják meg a faktorszámokat. Lemértem, hogy ez mennyi pontosan az alábbi képen láthatjátok, hogy elég sok. Tapasztalatom szerint a lelkiismeretes fényvédőzők nagy része sem használ ennyit napi szinten, tehát a csomagoláson feltüntetett védelem mértéke kapásból csökken. Ezért nem lesznek jók a fényvédőt tartalmazó sminktermékek (alapozó, púder), ezekből ugyanis esélytelen a szükséges mennyiséget felvinni.

Dolgozhatunk két rétegben is úgy, hogy az első réteg után várunk 1-2 percet. Miután teljesen beszívódott jöhet a következő, így kevésbé lesz ragacsos és fényes a végeredmény és elkerülhetjük a termék összecsomósodását.

Mikor kenjünk?

Itt kezdődik az izgalmas rész, erről megoszlanak a vélemények. Sokáig úgy gondolta mindenki, hogy a fizikai fényvédők azonnal hatnak, a kémiaiaknak viszont kell egy kis idő. A gyártók fel is tüntetik, hogy napozás előtt 15-20 perccel kenjük be magunkat. Az újabb kutatások szerint viszont a fizikai és a kémiai fényvédő is azonnal hat, nem kell várni egyik esetében sem. Ha biztosra akarunk menni, akkor indulás előtt kenjük be magunkat, és lehetőleg ne menjünk azonnal a tűző napra.

Mindig a fényvédő legyen a bőrápolási rutin utolsó lépése, ami azt jelenti, hogy a tonik, szérum, hidratáló után következzen. Mehet rá a smink, ettől nem lesz kevésbé hatékony. Ismét hangsúlyozom, hogy az SPF-es sminkek nem váltják ki a fényvédőt, és a hatásaik nem adódnak össze (SPF 30 fényvédő + SPF 15 alapozó ≠ SPF 45)

Újra kell kenni 2 óránként?

Az is vita tárgya, hogy valóban újra kell-e kenni 2 óránként a fényvédőnket. Mi lesz így a sminkünkkel?

A fizikai fényvédők kevésbé bomlanak le nap hatására, viszont ha izzadunk, vízbe megyünk, vagy megtöröljük az arcunkat, akkor újra kell kenni őket. A kémai fényvédők jobban ellenállnak a külső hatásoknak, de a napsugárzás következtében lebomlanak. Ráadásul minél több napsugárzást nyelnek el, annál gyorsabban bomlanak le, így ezeket valóban célszerű 2 óránként újrakenni, amennyiben közvetlen napsütés éri a bőrünket.

Akkor is kell fényvédőt használnunk, ha egész nap a négy fal között tartózkodunk. Miért? Nagy eséllyel ablak közelében ülünk, amin az UVA sugarak ugyan úgy keresztülhatolnak, mintha kint lennénk. Igen, még felhős időben is! Ha egész nap bent vagyunk, és nem éri közvetlen napsugárzás az arcunkat, akkor elég csak reggel fényvédőznünk, ha viszont munkából hazafelé esélyes, hogy napsütés ér, akkor indulás előtt mindenképp érdemes egy újabb réteget felkenni.

Csináltam egy kis segédletet

Néhány összefoglaló tipp

Szerezz be egy jó, arca való fényvédőt.
Kend újra, ha izzadsz, vízbe mész, vagy 2 óránként, ha közvetlen napsugárzás ér.
Vigyél fel megfelelő mennyiséget több rétegben.
Max. 15 percet tartózkodj közvetlenül a napon.
Védd a bőröd megfelelő ruházattal, maradj az árnyékban.
Ha érzékeny a bőröd, akkor válassz fizikai fényvédőt, ami lehetőleg alkohol- és illatmentes.
Kenj be minden olyan bőrfelületet, amit nap érhet (fül, nyak, dekoltázs).
A C-vitamin, retinol származékok, hámlasztók fokozottan érzékennyé teszik a bőrt a napsugárzásra, ezek mellett kiemelten figyelj a megfelelő fényvédelemre.

Remélem hasznos volt, ha kérdésetek van írjatok itt, vagy Instagramon! 🙂

xx,

Lara